A kormány a munkahelyteremtést elősegítő bértámogatási programot indított. Ennek fő célja, hogy segítse a munkaerőfelvételt azon munkaadóknál, amelyek a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása miatt kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani az utóbbi hónapokban.
A jogszabály értelmében a munkaadók a járási/fővárosi kerületi hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, ha regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak a továbbiakban.
A munkahelyteremtő bértámogatás 6 hónapra szól, majd ezt követő további 3 hónapos, támogatás nélküli foglalkoztatást vár el a munkáltatóktól a szabályozás. Így a programban részt vevő munkavállalóknak 9 hónapig lesz biztosított a foglalkoztatása.
A támogatott időszak alatt a munkaadó a munkavállaló bruttó bérének és a szociális hozzájárulási adó 100 százaléknak visszatérítésére jogosult, legfeljebb 200 ezer forintos összeghatárig. További kedvezmény, hogy a támogatás igénybevételével egyidejűleg az egyes munkavállalók foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre (pl. szocho kedvezmény) való jogosultságok is érvényesíthetőek. A halmozódás eredményeképpen azonban a bruttó támogatási intenzitás nem haladhatja meg a bérköltségek 100 százalékát a munkavállaló foglalkoztatásának bármely időszakában.
A munkahelyteremtő bértámogatás deminimis támogatásnak minősül, így csak azok jogosultak rá, akik egyébként nincsenek kizárva a deminimis támogatási körből (pl. mezőgazdasági szektor).
Létszámbővítési kötelezettség
Fontos kitétel, hogy az álláskereső foglalkoztatásának a munkavállalói létszám nettó növekedését kell eredményeznie a munkáltatónál a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva. Lehetőség van akár ugyanazon munkavállalók visszavételére is, akiket az adott társaság a veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzettel összefüggésben elbocsátani kényszerült, feltéve, hogy azok regisztrált álláskeresők.
A munkaadókra vonatkozó további feltételek
A már korábban bevezetett bértámogatási lehetőségekhez képest az új programban való részvétel nagyobb adminisztrációs teherrel jár, hiszen a munkáltatóknak – a fentebb már említett tovább-foglalkoztatási-, és létszámbővítési kötelezettség mellett – számos feltételnek kell megfelelniük.
Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
- a kérelmet és a szükséges további dokumentumokat elektronikus formában kell beküldeni az illetékes hivatal felé;
- a kérelemhez csatolni szükséges a NAV által kiadott köztartozásmentességet igazoló 30 napnál nem régebbi közokiratot (ha a munkáltató szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, akkor erre nincs szükség);
- a munkáltató nem állhat jogerős végzéssel elrendelt, felszámolás, csődeljárás vagy végelszámolás, vagy egyéb – a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt;
- a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a megjelölt határidőn belül a támogatás alapjául szolgáló hatósági szerződést a járási (fővárosi kerületi) hivatallal megköti;
- nyilatkozni kell többek között az átlátható szervezeti státuszról;
- a foglalkoztatónak meg kell felelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételrendszerének;
- „deminimis” támogatásra vonatkozó bevallási kötelezettség keletkezik;
- a munkaadó köteles nyilvántartást vezetni a munkaerő forgalomról és a változás okairól;
- meghatározott változások tekintetében (pl. bankszámlaszám, tulajdonosváltás) a munkálatónak tájékoztatási kötelezettsége keletkezik,
- az adott havi támogatási igényről elszámolólapot kell küldeni az adott hónapot követő hó 12-éig, amelyhez csatolni kell az alátámasztó bizonylatokat is (pl. bérjegyzék, bérlista, munkabér és járulék fizetését igazoló bizonylatok, jelenléti ív, stb.);
A munkahelyteremtő bértámogatáshoz kapcsolódó korlátozások
-
- Fontos kitétel, hogy a támogatás nem vehető igénybe munkaerőkölcsönzés esetére és nincs lehetőség arra, hogy a támogatással érintett munkavállalót a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben, vagy munkáltatónál foglalkoztassák.
- Csak arra a személyre vehető igénybe a támogatás, akire azt megkérték, azaz bármilyen ok miatti kiesés esetén a kieső személy pótlására nincs lehetőség. A támogatott munkavállaló munkaszerződése nem módosítható a munkavállaló hátrányára.
A szabályozás nem teszi lehetővé a munkáltatóknak, hogy párhuzamosan több bértámogatási programban is részt vegyenek! Ennek megfelelően a munkahelymegőrzési támogatásban, illetve a csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatásban részesülő társaságok nem vehetik igénybe a munkahelyteremtési bértámogatást.